Ez a félelem gyakran megjelenik az emberekben. Attól félnek, hogy ha már egyszer kialakult, akkor kisebb-nagyobb mértékben már mindig ott lesz a gerincükben, és bármikor fellángolhat, tüneteket okozhat. Mint Damoklész kardja lebeg a fejük felett, ami váratlanul lecsaphat bármelyik pillanatban.
A köznyelvben gyakran gerincsérvként emlegetjük azt, amit szakmailag pontosabban porckorongsérvnek nevezünk. A cikkben ezért a továbbiakban a porckorongsérv kifejezést használom.

Röviden

Röviden: a porckorongsérv nem feltétlenül marad változatlanul velünk. A cikkben idézett szakirodalom szerint bizonyos sérvtípusok felszívódhatnak, és az MR-en látható eltérés nem minden esetben okoz tünetet. Ha a tünetek elmúltak, nem érdemes automatikusan úgy tekinteni magunkra, mintha továbbra is fennálló betegállapotunk lenne.

Amikor a sérvdiagnózis akkor is tovább nyomaszt, amikor már jobban vagy

Gyakran előfordul, hogy a derékfájdalom sokat csökkent, az alsó végtagi zsibbadás már nincs jelen, mégis még bizonyos mozdulatokra jelentkezik feszülés a deréktájon vagy a lábban. Ez sokszor ijesztő és sokakban felmerül, hogy lehet, hogy visszatért a porckorongsérv, kellene egy újabb MR. Azonban ezek gyakran “csak” még fennmaradt izomreakciók, izomvédekezések, amik lassan a mindennapokban majd kioldódnak. Emiatt fontos azt tudni, hogy mikor lehetünk már bátrabbak, mikor térhetünk vissza a mindennapi mozgásokhoz, a szeretett sportunkhoz. Gyakran kialakul a nagy fájdalmak, a hosszadalmas gyógyulás után az idegrendszeri túlérzékenység, amikor már egy kisebb feszülést is riasztó jelnek vélünk. Ezek a félelmek természetesek és jogosak, azonban fontos ezek csökkentése, amit úgy tudunk a legkönnyebben elérni, ha értjük a gerincünket.

Mit mutatnak a kutatások a porckorongsérv kapcsán?

A WFNS (Idegsebészeti Társaságok Szövetsége) számos 2012 és 2022 közötti tanulmányt elemzett és többek között azt a következtetést vonták le, hogy a tünetekkel járó gerincsérv élethosszig tartó kockázata 1-3 %, ezek 60-90 % magától meggyógyul. (1). Egy másik kutatás összefüggést talált a reszorpció (felszívódás) mértékében az életkor tekintetében: a fiatal és középkorú embereknél a reszorpció valószínűsége magasabb, mint idősebbeknél, ami a porckorong degeneráció mértékével állhat összefüggésben. (2)
Ez azt jelenti, hogy az idősödéssel megjelenő kopás a porckorongban és a csigolyák közti kisízületekben több változással jár. A porckorong magassága csökken, a csigolyatestek peremére „csőrök” rakódnak fel. Ez a gerinc statikájának megbomlásához vezet, tovább fokozva ezeket a folyamatokat, ami hátráltatja a felszívódást (felszívódásról még később olvashat).

Mi köze ennek a mindennapi szokásaidhoz?

Emiatt fontosnak tartom az életmódbeli tényezők figyelembevételét, hiszen az élettani porckorong degeneráció mellett fontos faktor az, hogy a mindennapokban milyen módokon terheljük jól vagy rosszul a gerincünket. Ha tudatosulunk arra, hogy mi az, ami a porckorong élettani degenerációjához negatívan járul hozzá és ezeket elkerüljük vagy más módon kivitelezzük, akkor máris pozitívan befolyásolhatjuk a gerincünk egészségét. 

Például az egyoldalú, éveken át tartó fizikai munka vagy a napi vibrációs hatás (pl. eszterga vagy légkalapács használata), a megszakítások nélküli sok ülés  mind mind olyan egyoldalú terhelést ró a gerincre, amihez az nem tud alkalmaszkodni és hosszú távon tüneteket okoz. Fontos ezeket a hatásokat áttekinteni, lehetőség szerint alternatív megoldásokat keresni, illetve ezenkívül az egész életviltelt górcső alá venni, hiszen nem biztos, hogy csak a munkavégzés okozza a problémát, gyakran több szokás együttes fennállása az oka a fájdalmaknak.

„Az életmódunkkal is javíthatunk vagy ronthatunk a gerincünk egészségén.”

Így fontos tudnunk például, hogy

• A megszakítások nélküli sok ülés  óriási terhet ró a gerincre: ráadásul a domború gerinccel való ülés majdnem 3x-os terhelést jelent a gerincünknek, mint az állás. Porckorongsérv esetén is az ülés az, amit általában a legrosszabbul viselnek és sokáig ez marad a legdiszkomfortosabb is. Azonban a gyógyulást segíti az ülő testhelyzet korrigálása (gyakran ez a derékpárnát jelenti, ami fenntartja a derék élettani homorulatát) és megelőző jelleggel is érdemes megtartani ezt a változtatást. Ezenkívül a gyakori felállás kulcsfontosságú a gerinc egészségének megőrzésében.
  
  
  
• A tartós stressz az egész test izomzatára hatással van: az izomzat tónusát növelve  ugrásra kész állapotban tart minket. Ennek tartós fennállása rontja az izom vérállátását, ami fájdalomhoz, zsibbadáshoz vezethet. Gyakran a nyaki-, vállövi-és deréktájon alakul ki fájdalom, de testszerte bárhol jelentkezhet. 
  
• A krónikus stressz hatására a légzési mintánk is megváltozik és a stressz légzés válik megszokottá, ami egy felszínes, szaporább, mellkasi légzés. Ennek hatására bekapcsolnak a légzési segédizmok (pl. nyak körüli izomzat). Mivel a stressz tartósan fennáll, a helytelen légzésminta túldolgoztatja a nyak körüli izomzatot, ami nyakfájdalomhoz, fejfájáshoz vezethet.  Manapság sokan élnek a krónikus stressz állapotában. A helyes légzésminta gyakorlásával segíthetünk a testünknek kilépni a krónikus stress állapotából, a rendszeres mozgás, a stresszmenedzsment mellett a légzés az, amivel hatékonyan segíthetünk a testünknek.  A krónikus stressz porckorongsérv esetén a fentiek miatt hátráltathatja a gyógyulást. 
  
• Az egyoldalú fizikai terhelés túlterhelheti mind a gerincet, mind a gerinc körüli izomzatot. Ezért fontos körbejárni azt, hogy ezt hogyan tudnánk gerincbaráttabban kivitelezni. Fontos ezen mozdulatok elemzése, hatásainak megértése, mert évekig ismételve egy gerincet terhelő mozdulatot könnyen erős fájdalom lehet a vége. 
  
• A mozdulatoktól, mozgástól való félelem gyakran kialakul porckorongsérv után. Ez érthető, hiszen porckorongsérv esetén sokszor erős fájdalom jellemző mind a derék, mind a nyaki szakaszon. Ez érzékenyíti az idegrendszert: az agy eltárol minden tapasztalatot, mozdulatot, ami a fájdalommal összefüggésbe hozható, így már a mozdulat hasonlósága esetén is bekapcsolja a félelmi reakciót és leállítja a mozdulatot. Például gyakran leszoknak az előrehajlásról és ezt a mozdulatot mindig elkerülik. Azonban a gerincnek szüksége van minden irányú mozgásra. Ha tartósan (hosszú hónapokig, évekig) elkerüli valaki ezt a mozdulatot, holott az már nem indokolt, annak is fájdalom, mozgásbeszűkülés  lehet a következménye. 

A porckorongsérv négy típusa

A porckorongsérv mértéke szerint 4 csoportba sorolható:

• bulging (előboltosulás)
• protrusio (elődomborodás)
• extrusio (kiboltosulás)
• sequestratio (kiszakás)

Hogyan történhet a porgkorongsérv felszívódása?

A szakirodalom szerint a kiboltosulás és a kiszakadás hajlamos a felszívódásra. Ennek az az oka, hogy ha a sérvesedett porckorong áttöri a porckorong magja körüli rostos gyűrűt és a hátsó hosszanti szalagot, akkor „látja meg” az immunrendszer és beindul a gyulladásos reakció, az immunrendszer falósejtjei pedig „megeszik” ezeket a darabokat. Ezt az élettani mechanizmust támogatjuk a célzott mozgásterápiával, a gerincet ért megfelelő terhelésekkel.

Mit jelent mindez az MR-lelet szempontjából?

A bulging és az extrusio szintén megfelelő mozgásterápiával segíthető a gyógyulásban, amennyiben tünetet okoz. Gyakran hallhatjuk, ha ilyen témájú cikkeket olvasunk, hogy ha tünetmentes embereken végeznék el az MR vizsgálatot, náluk is számos porckorong kiboltosulást találnának. Emiatt nem kell megijednünk attól, amit az MR mutat, ugyanis abból nem minden elváltozás okoz tünetet, ami pedig okoz, általában nagyon jól reagál mozgásterápiára.

„…nem minden porckorong kiboltosulás okoz tünetet…”

Amikor az MR-leletben leírtak jobban foglalkoztatnak, mint ahogy valójában érzed magad

Egy másik tipikus helyzet: már jobban mozogsz, a panaszaid csökkentek, de a korábbi MR-lelet mondatai továbbra is ott vannak a fejedben. Emiatt minden kisebb tünet miatt aggódni kezdesz. Nem azt mondom, hogy az MR-lelet „nem számít”, hanem hogy a képalkotó eredményét mindig a tünetekkel és a teljes helyzettel együtt kell értelmezni.

Akkor meg tud gyógyulni a porckorongsérvem?

Tehát a porckorongsérv tüneteinek elmúltával előfordulhat, hogy a képalkotón látni még kisebb-nagyobb előboltosulásokat, azonban ezt ne tekintsük a sérv megmaradásának, hiszen ez élettani folyamatok eredménye is lehet. 

Ha a tünetek elmúltak, a porckorongsérvről múlt időben beszéljünk és ne egy jelenleg is fennálló állapotról, hiszen akkor a gerincünket és magunkat is „betegnek” tartjuk. Tekintsük ezt az életünkben figyelemfelhívásnak, és sarkalljon minket arra, hogy tudatosodjunk arra, hogy miként jutottunk el idáig és induljunk el egy olyan változás útján, ami eredményeképpen nagyobb figyelmet fordítunk a saját egészségünkre, egyensúlyunkra.

És mit jelent mindez neked?

Lehet, hogy nem az a legfontosabb kérdés, hogy mit ír még mindig az MR-leleted, hanem az, hogy most hogyan vagy: mit érzel, mit mersz újra megtenni, mit kerülsz még félelemből, és milyen tényezők lehetnek jelen a mindennapjaidban.

Érdemes lehet végiggondolnod: valóban a sérv határozza meg még a lehetőségeidet – vagy részben az is, ahogyan azóta a testedre és a mozgásra tekintesz?

Ha úgy érzed, ezeket nehéz egyben átlátni, érdemes lehet a saját helyzetedet rendszerben végignézni.

Kapcsolódó szakmai cikk

Ha bővebben olvasna arról, hogy mit is jelent a porckorong természetes degenerációja és mikor válik már kórossá, az erről szóló cikket itt találja: Mit jelent a porckorong természetes degenerációja?

Felhasznált szakirodalom (ez legyen kattintható)

1. Lumbar disc herniation: Epidemiology, clinical and radiologic diagnosis WFNS spine committee recommendations, 2024. Febr., DOI: 10.1016/j.wnsx.2024.100279, https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/38440379/

2. Predictive Factors for Resorption in Lumbar Disc Herniation: A Systematic Review, 2026 Jan 8;19:559719. doi: 10.2147/JIR.S559719 https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC12988628/?utm